| ÖNÉLETRAJZ | ADATLAP | PUBLIKÁCIÓ |
Budapesten, a Kölcsey Ferenc Gimnázium francia tagozatán érettségizett (1982). Az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK művészettörténet, valamint francia nyelv és irodalom szakán végzett (1988), orosz nyelv és irodalom szakon alapvizsgát tett. Szakdolgozata: „Istenszülő a gyermek Jézussal–ábrázolások az Északkelet-Kárpátok vidékének ikonjain” (Témavezető: Prof. Dr. Ruzsa György).
PhD fokozatot szerzett az ELTE BTK Művészettörténeti Doktori Iskolájában (1999). Disszertációja: „A történelmi munkácsi görög katolikus egyházmegye művészete /16–19. század/” summa cum laude (Témavezető: Prof. Dr. Galavics Géza). 2011-ben habilitált kiváló eredménnyel (ELTE BTK, Művészet- és művelődéstörténet tudományok). Habilitációs disszertációja: „Ikonográfiai típusok a 14–16. századi Kárpát-vidéki ikonosztáz rendszerében.” Előadásai: „A késő középkori szentélyrekesztő-ikonosztáz és az Istenszülő alapképek” ; szakmai idegen nyelvű „Krisztus szenvedései ikontöredék Hajasdról és Passió ikonok ikonográfiája a Kárpát-vidék ikonfestészetében /17. sz./”.
1988–2002 között a Magyar Nemzeti Galéria Régi Magyar Gyűjteményének muzeológusa, majd főmuzeológusa. 1994-től a Bessenyei György Tanárképző Főiskola és a Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola osztatlan hittanár képzésén, majd teológus képzésein megbízott előadó (művészettörténet). 2002-től a Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK Művészettörténeti Tanszéke megbízott előadója (bizánci, posztbizánci művészet), 2002-től a Nyíregyházi Főiskola BTMK Rajz Tanszék, majd Vizuális Kultúra Intézet docense, 2003-tól főiskolai tanára, 2013-tól egyetemi tanára (egyetemes és magyar művészettörténet).
1986 óta foglalkozik Kelet-Közép-Európa, a Kelet és Nyugat közötti határrégió kulturális sajátosságainak, kapcsolatainak kutatásával. Érdeklődésének középpontjában főképp a tágabb Kárpát-vidék, Dél-Lengyelország és a Magyar Királyság bizánci rítusú egyházának művészete, elsősorban festészete áll. Ebben a kontextusban vizsgálja az egykori munkácsi görög katolikus egyházmegye templomainak és berendezésük sajátosságait.
1988-ben a Harvard University Ukranian Research Institute ösztöndíjával Ravennában nemzetközi kongresszus ösztöndíjas résztvevője, 1990-ben az International Council of Museums Francia és Magyar Nemzeti Bizottságának ösztöndíjával tanulmányutat tett Párizsban. Kutatásai próbakövét az 1991 és 2000 között rendezett nemzetközi és hazai múzeumi kiállítások jelentik (Budapest – Nemzeti Galéria, Hildesheim – Stadtmuseum, Máriapócs – Nagy Szent Bazil Rend Gyűjteménye, Nyíregyháza – Jósa András Múzeum, valamint Görög Katolikus Egyházművészeti Gyűjtemény).
74 tudományos konferencián (ebből 33 nemzetközi) és 20 szakmai fórumon vett részt előadással. Szakterületén a hazaiak mellett Lengyelország, Ukrajna, Szlovákia, Románia, Kanada több múzeumi és felsőoktatási intézményének kutatóival tart fenn szakmai kapcsolatokat. Nyelvismerete: francia, ukrán, orosz – felsőfokú, lengyel, szlovák – beszéd, olvasás szintű, angol – olvasás szintű, alapfokú.
Publikációinak száma 165, ebből idegen nyelvű 56, amelyekre 265 hazai és külföldi hivatkozás történt.
A Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat Választmányának tagja, az MTA Filozófiai és Történettudományok Osztálya Művészettörténeti Bizottsága köztestületének, MTA DAB Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei szakbizottság Képzőművészeti Munkabizottság tagja, továbbá tagja a Hajdúdorogi Görögkatolikus Metropólia Liturgikus és Művészeti Bizottságának, az Egyházi Muzeológusok Egyesületének.
2010-ben szakmai tevékenységét a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat Pasteiner Gyula–díjjal jutalmazta. A Nyíregyházi Főiskola 2010-ben kiváló oktató díjban, 2014-ben Tudományért–Művészetért díjban részesítette, 2015-ben Nyíregyháza megyei Jogú Város Közgyűlése „Nyíregyháza Város Tudományos Életéért” Westsik Vilmos-díjjal tüntette ki.